Városlista
2024. november 15, péntek - Albert, Lipót

Hírek

2024. Szeptember 12. 06:00, csütörtök | Belföld
Forrás: MTI

Szijjártó Péter: Magyarország célja az albán európai uniós csatlakozási fejezetek megnyitása

Szijjártó Péter: Magyarország célja az albán európai uniós csatlakozási fejezetek megnyitása

Magyarország célja az albán európai uniós csatlakozási fejezetek első három csoportjának megnyitása még hazánk idei soros elnökségi időszaka alatt

- közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Tiranában.

A tárcavezető az albán kollégájával, Igli Hasanival közös sajtónyilatkozatában arról számolt be, hogy az Európai Unió soros elnöki tisztségét jelenleg hazánk tölti be, egy olyan időszakban, amikor a kontinens számos rendkívül súlyos kihívással néz szembe, amelyekre mindeddig nem sikerült hatékony válaszokat találni.

"Ezért most az EU rossz formában van, a versenyképessége folyamatosan csökken. A bajokra gyógyszer kell, és mi úgy látjuk, hogy az egyik legjobb gyógyszer ezekre a bajokra éppen az Európai Unió bővítése lenne a nyugat-balkáni térség irányába" - szögezte le.

"Az Európai Uniónak új lendületre, frissességre, új energiára volna szüksége, és úgy látjuk, hogy mindez a Nyugat-Balkánról érkezhet meg"
- tette hozzá.

"Ezért már nem túlzás azt mondani, hogy az Európai Uniónak nagyobb szüksége lenne a nyugat-balkáni országokra, mint a nyugat-balkáni országoknak az uniós tagságra" - vélekedett.

Majd Magyarország nemzeti érdekének nevezte, hogy a szomszédságban, a Nyugat-Balkánon fejlődés, béke és stabilitás legyen, amihez a bővítés tökéletes eszközt jelentene.

Szavai szerint a magyar kormány ezért továbbra is az EU-bővítés szenvedélyes támogatója marad, s az elnökségi időszak legfontosabb célkitűzése is ehhez igazodik.

Szijjártó Péter ennek kapcsán arra emlékeztetett, hogy a nyugat-balkáni országok átlagosan mára több mint tizennégy éve várakoznak a belépésre.

"Mi ezt a nyugat-balkáni országokkal és nemzetekkel szembeni tiszteletlenségnek tartjuk, és a bővítési folyamat felgyorsítása mellett érvelünk" - mondta.

"Mi egyértelműen úgy látjuk, hogy Albánia remekül teljesít a csatlakozási folyamatban, és ezért Albánia megérdemli a továbblépést. Ezért a magyar elnökség az idei esztendőben két kormányközi konferencia megrendezését tervezi Brüsszelben Albánia és az EU között, amelyeken az albán csatlakozási fejezetek közül az első három fejezetcsoport megnyitása a célunk"
- fűzte hozzá.

"Semmi ok nincs a késlekedésre, minden további késlekedés ellentétes az Európai Unió érdekeivel, és minden további késlekedés aláássa a bővítési politika hitelét" - hangsúlyozta.

A miniszter végül érintette a kétoldalú kapcsolatok kérdését is, üdvözölve, hogy hatalmas sikereket ért el a két ország a gazdasági együttműködésben, mivel tavaly megdőlt a kereskedelmi forgalom rekordja, és a jelek szerint az Albániába irányuló magyar export is új csúcsot fog dönteni.

Aláhúzta, hogy három fontos ágazatban is a piacvezetők közé került három magyar vállalat Albániában. A légiközlekedésben a Wizz Air nagyjából 70 százalékos részesedéssel egyértelműen az első helyen áll, az OTP csaknem 20 százalékos részesedéssel a harmadik az albán bankpiac szereplői között, a 4iG pedig a mobilszolgáltatások terén szintén piacvezető, és olyan nagyratörő tervvel rendelkezik, mint Egyiptom és Albánia összekötése tenger alatti optikai kábellel - sorolta.

"Mindez azt mutatja tehát, hogy Magyarország és Albánia együttműködése egy sikertörténet, és mi a magunk részéről készen állunk ennek a sikertörténetnek a folytatására" - összegzett.

Ezek érdekelhetnek még

2024. November 15. 08:03, péntek | Belföld

Továbbra is kínlódik az építőipar

Az idén szeptemberben az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 8,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. November 15. 08:01, péntek | Belföld

Szijjártó Péter: minden szinten folyamatos a magyar-szlovák párbeszéd az államnyelvtörvény ügyében

Minden szinten folyamatos a párbeszéd a magyar és a szlovákiai kormány között az államnyelvtörvény ügyében, a pozsonyi vezetés tagjai azonban világossá tették, hogy nem kívánják korlátozni a kisebbségi nyelvhasználatot