Hírek
2022. Április 03. 10:34, vasárnap |
Belföld
Forrás: mti - fotó: mti
Nem engedik szavazni azt a választót, aki nem írja alá a névjegyzéket
A szavazatszámláló bizottságoknak vissza kell utasítaniuk, vagyis nem engedik szavazni azt a választópolgárt, aki nem tudja igazolni személyazonosságát,
és a lakcímét vagy a személyi azonosítóját (személyi számát), nem szerepel a szavazóköri névjegyzékben, már szavazott vagy megtagadja a névjegyzék aláírását.
Ha valaki nem tudja igazolni a személyazonosságát, a lakcímét vagy a személyi azonosítóját, és emiatt felveszik a visszautasítottak jegyzékére, de később visszatér és magával hozza az érvényes igazolványát, akkor természetesen szavazhat.
Vissza kell utasítani azt is, aki nem szerepel a névjegyzékben, esetleg már szavazott (azaz már szerepel az aláírása a névjegyzéken).
A választó a névjegyzéken aláírásával igazolja, hogy átvette a szavazólapot, de külön kell aláírnia a népszavazás és az országgyűlési választás szavazólapjának átvételét. Dönthet úgy, hogy valamelyik szavazólapot - akár az országgyűlési választásét, akár a népszavazásét - nem veszi át, ekkor csak a megfelelő rovatban írja alá a névjegyzéket. Ha csak egyik helyen írja alá a névjegyzéket, és később visszatér szavazni, a másik rovat aláírását követően megkapja a másik szavazólapot is.
Ha a választópolgár kifogásolja, hogy alá kell írnia a névjegyzéket, akkor a szavazatszámláló bizottság elnöke felvilágosítja: az aláírás célja a szavazólapok átvételének elismerése. Ha a választó megtagadja a névjegyzék aláírását, akkor vissza kell őt utasítani, és fel kell vezetni a visszautasítottak jegyzékébe.
Ezek érdekelhetnek még
2024. November 15. 08:03, péntek | Belföld
Továbbra is kínlódik az építőipar
Az idén szeptemberben az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 8,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
2024. November 15. 08:01, péntek | Belföld
Szijjártó Péter: minden szinten folyamatos a magyar-szlovák párbeszéd az államnyelvtörvény ügyében
Minden szinten folyamatos a párbeszéd a magyar és a szlovákiai kormány között az államnyelvtörvény ügyében, a pozsonyi vezetés tagjai azonban világossá tették, hogy nem kívánják korlátozni a kisebbségi nyelvhasználatot