Hírek
2017. Február 21. 05:03, kedd |
Belföld
Forrás: mti
Már lehet pályázni az Európa Kulturális Fővárosa 2023 címre
Hétfőtől nyújthatják be pályázatukat azok a magyarországi városok, amelyek el szeretnék nyerni az Európa Kulturális Fővárosa 2023 címet.
Az Európa Kulturális Fővárosa az Európai Unió által indított kezdeményezés, melynek célja Európa népei közös kulturális vonásainak hangsúlyozása, a kulturális sokszínűség megőrzése és a városok nemzetközi arculatának erősítése a kultúra révén - emlékeztetett az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) Kulturális Államtitkársága az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében.
Az Európa Kulturális Fővárosa címet 2023-ban Magyarország és az Egyesült Királyság egy-egy városa viselheti.
A cím elnyeréséhez pályázni szükséges: a pályázni kívánó magyarországi városok közül az Emmi egy független, az Európai Unió intézményei által kijelölt szakértői testület közreműködésével választja ki azt a települést, amely esélyes a címre - közölték.
Minden pályázatnak olyan kulturális programon kell alapulnia, amely erős európai dimenzióval bír. Magyarország a jelölésről legkésőbb négy évvel a cím viselésének éve előtt értesíti az Európai Parlamentet, a Tanácsot, a Bizottságot és a Régiók Bizottságát.
A testület amellett, hogy egy várost a cím viselésére javasol, egyben arra is javaslatot tehet, hogy mely város kapassa meg a Melina Mercouri-díjat, melynek összege 1,5 millió euró.
A pályázat benyújtási határideje december 20.
A cím iránt érdeklődő városok képviselői március 6-án az Emmi által a Magyar Nemzeti Múzeumba meghirdetett információs napon kaphatnak további tájékoztatást a pályázatra való felkészüléshez - közölte a tárca.
Ezek érdekelhetnek még
2024. November 15. 08:03, péntek | Belföld
Továbbra is kínlódik az építőipar
Az idén szeptemberben az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 8,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
2024. November 15. 08:01, péntek | Belföld
Szijjártó Péter: minden szinten folyamatos a magyar-szlovák párbeszéd az államnyelvtörvény ügyében
Minden szinten folyamatos a párbeszéd a magyar és a szlovákiai kormány között az államnyelvtörvény ügyében, a pozsonyi vezetés tagjai azonban világossá tették, hogy nem kívánják korlátozni a kisebbségi nyelvhasználatot