Hírek
2016. Július 26. 07:38, kedd |
Belföld
Forrás: mti
Ma hozzák nyilvánosságra a felsőoktatási felvételi ponthatárokat
Ma este hozzák nyilvánosságra az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat. A diákokat a fővárosban az Infoparkban várják Pont Ott Partival, de több vidéki városban is tartanak hasonló ponthatárváró programot.
A rendezvényen, amelyet az Oktatási Hivatal és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája szervez, este nyolc órakor hirdetik ki a ponthatárokat, a diákok ekkor tudhatják meg, hogy felvették-e őket valamely felsőoktatási intézménybe.
A Pont Ott Partin emellett könnyűzenei programok, fesztiválok hangulatát idéző szórakozási lehetőségek, valamint a hallgatói életet érintő és a felvételi szempontjából kiemelten fontos és praktikus információk, előadások várják a kilátogatókat. Fellép többek között a Margaret Island, a Drop de Cheese, és Deniz.
A kerekasztal-beszélgetésen a hallgatók bevételi lehetőségeiről, a sikeres nyelvtanulásról, a karrierépítésről lesz szó. A helyszínen bemutatkozik több felsőoktatási intézmény is.
A fővárosi Pont Ott Partihoz hasonló rendezvényt tartanak Cegléden, Szolnokon, Pécsett, Sopronban, Szekszárdon, Egerben.
A szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre 111 162-en jelentkeztek. Közülük a legtöbben - 72 371-en - első helyen alapképzést jelöltek meg, osztatlan mesterképzést 11 201-en, felsőoktatási szakképzést pedig 6440-en választottak első helyen. A felsőfokú végzettségű felvételizők közül 21 150-en mesterképzésre jelentkeztek első helyen.
Ösztöndíjas képzésekre 95 883-an szeretnének bekerülni, míg az önköltséges képzési formát 15 279-en jelölték meg elsőként. Idén legfeljebb hat jelentkezési helyet lehetett megadni, ebből díjmentesen három szak szerepelhetett a listában. A jelentkezési adatokat nézve elmondható, hogy a felvételizők átlagosan 3,3 képzésre nyújtottak be jelentkezést.
A legtöbben első helyen a gazdaságtudományi, a műszaki és a pedagógus képzési terület valamely szakját jelölték meg.
A legnépszerűbb alapképzésnek első helyen a gazdálkodási és menedzsment, második helyen az óvodapedagógus, harmadik helyen pedig a mérnökinformatikus képzés bizonyult. Az informatikai képzési területről a legnépszerűbb alapképzések között a mérnökinformatikus mellett a programtervező informatikus, a műszaki képzési területről pedig a gépészmérnök és a villamosmérnöki képzés is szerepel.
Alap-, osztatlan képzések és felsőoktatási szakképzés esetén a felvételi összpontszámot, vagyis a rangsorolás alapjául szolgáló eredményt 400+100 pontos rendszerben számítják ki. A pontszámítás alapját a tanulmányi pontok (maximum 200 pont), az érettségi pontok (maximum 200 pont), valamint a többletpontok (maximum 100 pont) képezik.
A felvételi ponthatár elsősorban az adott képzésre jelentkezők felvételi összpontszámát, az általuk megjelölt jelentkezési sorrendet és az adott szakra felvehető kapacitásszámot figyelembe véve, meghirdetett képzésenként születik meg, ez a besorolási, illetve a felvételi döntés alapja. Az állami ösztöndíjas és az önköltséges felvételi ponthatár egy adott meghirdetett képzésre vonatkozóan főszabályként azonos, de bizonyos esetekben eltérhet egymástól. Az, aki eléri a felvételi ponthatárt, besorolást nyer, illetve felvételt nyerhet, aki nem éri el, az nem vehető fel az adott jelentkezési helyre.
Az emberi erőforrások minisztere a nemzeti felsőoktatási törvény alapján több alapképzési és osztatlan mesterképzési szakon az állami ösztöndíjas képzésre történő felvételhez szükséges követelményt (minimumpontszámot) határozott meg azzal, hogy egyes esetekben - a szakos kapacitás okán - az előre megállapított ponthatár lefelé és felfelé is módosulhat.
Ezek érdekelhetnek még
2024. November 15. 08:03, péntek | Belföld
Továbbra is kínlódik az építőipar
Az idén szeptemberben az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 8,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
2024. November 15. 08:01, péntek | Belföld
Szijjártó Péter: minden szinten folyamatos a magyar-szlovák párbeszéd az államnyelvtörvény ügyében
Minden szinten folyamatos a párbeszéd a magyar és a szlovákiai kormány között az államnyelvtörvény ügyében, a pozsonyi vezetés tagjai azonban világossá tették, hogy nem kívánják korlátozni a kisebbségi nyelvhasználatot