Városlista
2024. november 15, péntek - Albert, Lipót

Hírek

2018. Március 21. 05:00, szerda | Belföld
Forrás: mti

Idén újabb rekordok dőlhetnek meg a turisztikai ágazatban

Idén újabb rekordok dőlhetnek meg a turisztikai ágazatban

A turizmus teljesítménye 2010 óta évről évre rekordokat dönt Magyarországon, 2017. pedig minden idők legjobb turisztikai éve volt, de a fejődés tovább folytatódik

- közölte Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója sajtótájékoztatón kedden, Tokajban. Kiemelte: a kereskedelmi szálláshelyekre érkező vendégek száma alig maradt el a 12 milliótól, akik közel 30 millió vendégéjszakát töltöttek el, ez 51 százalékkal több, mint a 2010-es adatok - mondta. A nyolc éve tartó töretlen fejlődésnek köszönhetően a turizmus-vendéglátás a bruttó hazai termék (GDP) 10 százalékát adja és mintegy 400 ezer embert foglalkoztat - mondta, hozzátéve: a szállásdíj-bevételek tavaly elérték a 278 milliárd forintot, ami 2010-hez képest 115 százalékos emelkedés. Kiemelte: szeretnék, ha 2030-ra a turizmus vendéglátás már a GDP 16 százalékát adná.

Guller Zoltán elmondta, Magyarország biztonságos ország, amely a felmérések szerint a turisták második legfontosabb érve az úti cél kiválasztásakor. Ezek alapján 2018-ban újabb rekordok dőlhetnek meg - emelte ki.

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei adatokat ismertetve a vezérigazgató kifejtette, hogy a statisztikai adatok alapján 2017-ben 452 ezer vendég több mint egymillió vendégéjszakát töltött el az észak-magyarországi megye kereskedelmi szálláshelyein. 2010-hez viszonyítva a vendégéjszakák száma több mint 55, a vendégéjszakák száma 57 százalékkal emelkedett, míg a szállásdíj bevételek közel 125 százalékkal nőttek. Külföldről Lengyelországból érkeznek a legtöbben a megyébe, majd Szlovákia, Németország, Ukrajna és Olaszország következik a sorban - sorolta.

Kiemelte: Miskolcon a szálláshelyek 180 ezer vendéget és 391 ezer vendégéjszakát regisztráltak. A turisták száma 88 százalékkal, míg az általuk eltöltött éjszakák száma 93 százalékkal volt több 2010-hez képest. Ez idő alatt a borsodi megyeszékhely turisztikai szempontból a magyarországi települések között négy helyet lépett előre, a 2010-es 16. helyhez képest a 12. helyen szerepel. Ez a szállásdíj bevételeken is érződik, a tavalyi 3,7 milliárd forint árbevétel 162 százalékos emelkedés a nyolc évvel ezelőtti adatokhoz képest - mondta.

Aláhúzta: 2010 és 2017 között 33 milliárd forint turisztikai fejlesztés zajlott le a megyében, példaként említette a sárospataki Rákóczi-várat, az edelényi kastélyt, valamint a tokaji beruházásokat. Fontosnak nevezte, hogy a kormányzat nem településeket, hanem turisztikai térségeket fejleszt. Eddig öt ilyen kiemelt régió határoztak meg és ebben benne van Tokaj-Hegyalja is. Ősszel új kiemelt turisztikai térségek jöhetnek létre és ebben benne van a Mátra és a Bükk vidéke is - közölte.

A következő időszakban a megyében, benne a tokaji világörökségi területen mintegy 81 milliárd forint turisztikai beruházás valósul meg, ezek többségének előkészítése már megkezdődött, a kivitelezések április nyolcadika után várhatóan jelentős lendületet kapnak majd - jelentette ki a vezérigazgató. Ezek között kiemelte a tokaji belváros átalakítását, a tállyai és tolcsvai kastélyprogramokat, kerékpárút kialakítását a tokaji-hídon, a Felső-Tisza vízi turisztika fejlesztését, élménypontok kialakítását Szegiben, Makkoshotykán és Erdőbényén, a Sátoraljaújhely melletti Szárhegy és Várhegy közötti függőhíd megépítését, valamint a sátoraljaújhelyi-vár turisztikai fejlesztését.

Rámutatott: ebben az összegben nincsenek benne más olyan pályázatok, amelyek nem turisztikai tartalmúak, de kapcsolódnak az ágazathoz.

Ezek érdekelhetnek még

2024. November 15. 08:03, péntek | Belföld

Továbbra is kínlódik az építőipar

Az idén szeptemberben az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 8,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. November 15. 08:01, péntek | Belföld

Szijjártó Péter: minden szinten folyamatos a magyar-szlovák párbeszéd az államnyelvtörvény ügyében

Minden szinten folyamatos a párbeszéd a magyar és a szlovákiai kormány között az államnyelvtörvény ügyében, a pozsonyi vezetés tagjai azonban világossá tették, hogy nem kívánják korlátozni a kisebbségi nyelvhasználatot