Hírek
2017. Április 07. 05:00, péntek |
Belföld
Forrás: mti
Hernádi: rövid távon ható intézkedésekre is szükség van Magyarország versenyképességének növelésére
A magyar gazdaság versenyképességének javításához rövid távon ható intézkedésekre, illetve ezek szisztematikus végrehajtására is szükség van
Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója, a Nemzeti Versenyképességi Tanács tagja szerint.
Hernádi Zsolt a Figyelő gazdasági hetilap csütörtöki számában megjelent interjúban egyebek mellett a gazdasági ügyintézés területén sürgetett változásokat. Úgy fogalmazott, Magyarország elképesztően lemaradt a régióban, nagyságrendekkel egyszerűbb gazdasági ügyeket intézni a környező országokban, és úgy vélte, egyes anomáliákat azonnal meg lehetne szüntetni. Példaként sorolta a cégalapítás magas költségeit, az építkezésekkel járó többletkiadásokat, és az adók magas számát.
Hozzátette ugyanakkor, hogy az ország versenyképességében igazi áttörést a hosszú távú intézkedések hozhatnak, a versenyképességi tanácsnak pedig ez a dolga: olyan feladatok kidolgozására javaslatokat tenni, amelyek a nagy rendszerek átalakításáról szólnak.
Hernádi Zsolt megítélése szerint elsődlegesen az oktatásra, egészségügyre, a demográfiai helyzetre kell koncentrálni és tanácsokat adni a kormánynak. Ezen intézkedések pozitív visszatükröződése viszont évekbe telik majd - jegyezte meg.
Hangsúlyozta, hogy a versenyképességi mutatók között Magyarország a makrogazdaság terén kimagaslóan teljesít, "a hosszú távú versenyképességünk kilátásai azonban aggasztanak, ezért is fontos, hogy mielőbb sebességet váltsunk".
Ezek érdekelhetnek még
2024. November 15. 08:03, péntek | Belföld
Továbbra is kínlódik az építőipar
Az idén szeptemberben az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 8,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
2024. November 15. 08:01, péntek | Belföld
Szijjártó Péter: minden szinten folyamatos a magyar-szlovák párbeszéd az államnyelvtörvény ügyében
Minden szinten folyamatos a párbeszéd a magyar és a szlovákiai kormány között az államnyelvtörvény ügyében, a pozsonyi vezetés tagjai azonban világossá tették, hogy nem kívánják korlátozni a kisebbségi nyelvhasználatot