Hírek
2011. November 16. 14:10, szerda |
Belföld
Forrás: OrientPress Hírügynökség
Gazdát keres az ebadó
Az Országgyűlés elfogadta, az állatvédők üdvözlik, az önkormányzatok azonban egyelőre csak méregetik az ebrendészeti díjat, más néven az ebadót.
A fakultatív módon bevezethető adónem évi hatezer forintos terhet jelentene a kutyatartók számára, a veszélyes ebek gazdái pedig húszezer forintot is fizethetnének az állat után. Az ebadó beszedése ugyanakkor költséges és sok adminisztrációval járó folyamat – bevételének pedig csak felét kapná meg saját célokra az önkormányzat.
Adómentes a magyar vizsla
Túlnyomó többséggel fogadta el hétfőn az Országház az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998-as törvény módosítását. A változás értelmében az önkormányzatok ezentúl saját belátásuk szerint éves szintű ebrendészeti adót vethetnek ki a gazdákra – ennek összege átlagos kutyák esetében maximum hatezer forint lehet, veszélyes egyedek után azonban évente húszezer forintot is kérhet majd a város vezetése. Az adó alól mentesülnének az ivartalanított állatok és az őshonos magyar kutyafajták – így a kuvasz, a puli, a pumi vagy a komondor, illetve a magyar vizsla és az erdélyi kopó is, amennyiben nem tekinthetőek veszélyesnek. A hat vagy húszezer forintos adó alól mentesülnek továbbá a jelző-, vakvezető és mentő, rokkant-segítő, vagy terápiás kutyák: a Magyar Honvédségben, rendvédelmi szervben, nemzetbiztonsági szolgálatban, vagy közfeladatot ellátó őrszolgálatban alkalmazott; az ivartalanított; az ismert tartóval nem rendelkező és állatmenhelyen, ebrendészeti telepen, vagy állatvédelmi szervezet telephelyén tartott; valamint állatmenhelyről, ebrendészeti telepről, vagy állatvédelmi szervezettől örökbefogadott kutyák is.
A hétfői törvénymódosítás másik lényeges eleme a háromévenkénti kötelező ebösszeírás, ami az eddiginél komolyabb és részletesebb nyilvántartást tesz lehetővé: a kutyák neve és neme, kora, fajtája, színe mellett gazdáik nevét, telefonszámát, e-mail címét is rögzítenék az összeírók. Szintén újdonság a korábbi szabályozáshoz képest, hogy egy-két fajtól eltekintve ezen túl nem lehetne állatokat tartani pusztán a prémjükért.
Magyarországon becslések szerint jelenleg 2 millió kutya élhet, a kóbor állatok száma pedig elérheti a 150-200 ezret is. A módosító javaslat részben az utóbbi állományt csökkentheti, hiszen az ebrendészeti díj összegéből menhelyeket lehetne bővíteni, korszerűsíteni, s az adómentességgel az állatok ivartalanítására is ösztönöz. Kérdéses ugyanakkor, melyik önkormányzat vezeti be majd ezt a sok adminisztrációval és kevés bevétellel járó díjformát – és hogy ki dönti el, milyen egy „veszélyes kutya”. A szabályozás szerint veszélyesnek tekinthető az az állat, amelyik még senki sem bántott, de pszichikai vagy fizikai állapota alapján képes lenne sérülést okozni egy embernek – ebben az értelemben pedig veszélyes lehet egy felhergelt tacskó is.
A kutya vacsorája
Az ebrendészeti hozzájárulás bevezetését jó döntésnek tartja Berey Attila, a Herman Ottó Magyar Országos Állat - és Természetvédő Egyesület (HEROSZ) elnöke, mondván, ez segít kontrollálni az irreálisan nagy hazai kutyapopulációt. „A támogatások egy része állatvédelmi alapba kerülne, ami nagy segítséget jelenthet az menhelyek és ebrendészeti telepek vezetőinek is, most, amikor a legtöbb területen forráskivonás várható” – vélte Berey.
A HEROSZ vezetője szerint az évi maximum hatezer forintos díj sem jelent igazán nagy terhet, hisz aki kutyát gondoz, az havi öt-tízezer forint alatt amúgy sem ússza meg, akinek pedig az összeg éves szinten is nehézséget okoz, „az inkább ne tartson állatot.” A felvetésre – miért a gondos állattartók fizessék meg a kóbor kutyák befogásának, tartásának költségeit – Berey a kutyák iránti közös felelősségvállalást említette; a keretből oltóanyagokat lehet vásárolni, illetve ivartalanítani a befogott állatokat, ami szintén társadalmi érdek. A nyilatkozó a veszélyes kutyák után fizetendő 20 ezer forintos összeget sem tartja irreálisan magas összegnek, a cél szerinte ugyanis az, hogy minél kevesebben tartsanak közveszélyes kutyafajtákat. „Kinológus és állatorvos is segíthet annak eldöntésében, hogy melyik kutya számít veszélyesnek; a vizsgálat során figyelembe veszik, hogy korábban támadott-e meg már valakit, közterületen vagy saját territóriumán tette ezt, és milyen sérülések okozására képes” – jegyezte meg kérdésünkre Berey Attila.
A HEROSZ elnöke szerint ugyanakkor a díjnál sokkal fontosabb, hogy bevezetik végre a háromévenkénti ebösszeírást, ami reális képet nyújt a gondozott kutyák számáról, egészségi állapotáról, és minden állatot nyilvántartásba vezet majd. „Az utóbbi években drasztikusan csökkent például a veszettség elleni oltások száma, egyszerűen azért, mert nem lehetett ellenőrizni a dolgot; pedig ez gyógyíthatatlan betegség, és a mi érdekünk, hogy minden kutya védett legyen ellene – emlékeztetett Berey, aki szerint az összeírással erre is nagyobb hatást gyakorolhatnak majd. Az adatok egy országos, bárhonnan lekérhető nyilvántartásba kerülnek, segítségével tehát az elszökött vagy kidobott kutyák jó részét azonosítani lehetne - még akkor is, ha otthonuktól távol bukkannak fel. Kérdésünkre, hogy az ebrendészeti díjért cserébe méltányosnak tartana valamilyen szolgáltatást, nemmel felelt: szerinte a díj és az ellátás két külön terület, s az állatorvosi kezelésért magunknak kell fizessünk.
Valamit valamiért
Más véleményen van a szolgáltatásokkal kapcsolatban az Orpheus Állatvédő Egyesület: a szervezet szintén üdvözölte az állatvédelmi szabályok szigorítását, ám szerintük az ebrendészeti díj fejében a hatóságok valamilyen ellenszolgáltatást is kellene nyújtsanak (védőoltás, féregtelenítés, adott esetben ivartalanítás), a kiszabott összeg nagyságától függően. Az Orpheus szerint elsősorban a felelőtlen állatszaporítást kellene megelőzni, visszaszorítani – „hiszen annak a kóbor állatnak a legjobb, amelyiknek meg sem kell születnie.”
Szerkesztőségünk megkereste a témával kapcsolatban Horváth Dávid állatorvost, a Ferencvárosi Kutyatartók Érdekvédelmi Civil Szervezetének vezetőjét is, aki szükségtelennek nevezte az ebrendészeti díj bevezetését: az egyébként is nehéz gazdasági helyzetben ez csak újabb terhet jelent állatkedvelő- és tartó embereknek. Becslése szerint az elmúlt 12 évben egyébként közel ötezerről kétezer alá csökkent a kerületében nyilvántartott kutyák száma – részben a gazdasági válság hatására. Ezzel párhuzamosan, a krízis miatt sok állatot az utcára tettek – jegyezte meg Horváth, az Állategészségügyi Telep adatait idézve.
Abban ugyanakkor a nyilatkozók egyetértettek, hogy az állatvédelmi törvény szigorítása rövid távon ismét megnövelheti a kóbor kutyák számát. Elképzelhető, hogy sokan épp a díj miatt szabadulnak meg majd állataiktól – vélekedtek.
Sűrű fillér helyett ritka forintot
Az OrientPress Hírügynökség a törökbálinti és a budaörsi önkormányzatnál is érdeklődött: bevezetnék-e az ebrendészeti díjat. „Törökbálinton jelenleg mintegy 4 ezer kutya élhet, de gazdáikra nem rónánk ki ilyen adót; sok és túl költséges adminisztrációval járna, csekély bevétel ellenében” – jegyezte meg kérdésünkre Turi István helyi polgármester, aki eb, füst és kerítéspénz helyett inkább kevesebb, de komolyabb adótételt tart célravezetőnek, „sűrű fillér helyett ritka forintot”. Hasonló álláspontra helyezkedik Budaörs is, ahol becslések szerint mintegy 3 ezer kutyát tarthatnak. „Mivel a törvény előírja, hogy a befolyt ebrendészeti hozzájárulásnak legalább a felét a kutyák ivartalanítására vagy egyéb ebtartással kapcsolatos állatjóléti és közegészségügyi intézkedések finanszírozására kell fordítani, így nem valószínű, hogy a nem túl jelentős bevétel reményében felvállalja az önkormányzat az új adó beszedésével kapcsolatos adminisztrációs terheket.” – válaszolt megkeresésünkre Varró Jenőné budaörsi polgármesteri asszisztens.
Az érdi önkormányzat egyelőre csak mérlegeli az ebrendészeti díjjal kapcsolatos teendőket - tudtuk meg Arató Zsolttól, a helyi polgármesteri hivatal sajtófőnökétől. A több mint 60 ezres lakosságú városban egyébként sok kutya él; pontos számuk nem ismert, ingatlanonként azonban akár három állat is tartható itt engedély nélkül.
Koncz Tamás
OrientPress Hírügynökség
Ezek érdekelhetnek még
2024. November 15. 08:03, péntek | Belföld
Továbbra is kínlódik az építőipar
Az idén szeptemberben az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 8,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
2024. November 15. 08:01, péntek | Belföld
Szijjártó Péter: minden szinten folyamatos a magyar-szlovák párbeszéd az államnyelvtörvény ügyében
Minden szinten folyamatos a párbeszéd a magyar és a szlovákiai kormány között az államnyelvtörvény ügyében, a pozsonyi vezetés tagjai azonban világossá tették, hogy nem kívánják korlátozni a kisebbségi nyelvhasználatot