Hírek
2015. Szeptember 30. 18:06, szerda |
Belföld
Forrás: MTI
Bisnode: 2014-ben 1,47 százalékkal nőtt a magyar cégek árbevétele
A magyar cégek árbevétele 1,47 százalékkal nőtt 2014-ben, a több mint 384 ezer pénzügyi beszámoló alapján összesen 82 000 milliárd forint árbevételt termeltek.
Tavaly csupán a pénzügyi szektor és a bányászat könyvelt el veszteséget. A nagy iparágak közül a gépipar a legsikeresebb, mivel árbevétele és nyeresége növekedésében is az élen járt - tudatta a Bisnode szerdán az MTI-vel.
A nemzetközi cégminősítő közleményében ismerteti: 2014-ben az 1,47 százalékos árbevétel-növekedést az előző évinél 4 százalékkal kevesebb vállalkozás produkálta. Az előző évben 2,4 százalékkal nőtt az árbevétel, de akkor a cégek száma nem csökkent ilyen mértékben.
A pénzügyi tevékenységgel foglalkozó cégek összesített árbevétele nőtt a leginkább, több, mint 20 százalékkal (ebben nincsenek benne a hitelintézetek és biztosítók). Őket több mint 18 százalékos növekedéssel a gépipar és az építőipar követte. Az utóbbi ágazat jó teljesítménye főként a nagy árbevételű mélyépítési munkáknak köszönhető. A kiskereskedelem árbevétele is élénkült, ami keresletnövekedésre utal. Az árbevétel szempontjából 10 legjobban szereplő iparág között van még az adminisztráció, a papíripar, a szórakoztatóipar, a bútorgyártás és a szintén építőiparhoz kapcsolható nemfém ásványi termékek gyártása, azaz az üveg-, kerámia-, cementgyártás.
A 10 legnagyobb mértékű árbevétel-csökkenést elszenvedő szektor listáján a közigazgatás (-23,11 százalék) után a kommunális tevékenységet végző cégek (-6,18 százalék) szerepelnek a lakossági szegmensre bevezetett rezsicsökkentés következményeként. A nagykereskedelem árbevétele is csökkent (-1,44 százalék), de csökkent az összesített árbevétel a gépjavítás, a bányászat és a fémfeldolgozás terén is - ismerteti a Bisnode.
A legnyereségesebb szektorok listáját a gép- és autóipar vezeti, amely 2014-ben 688 milliárd forintnyi nyereséget könyvelt el, a második helyen álló nagykereskedelem ennek csupán közel 60 százalékát. A legnagyobb nyereségű szektorok listáján megtalálható még a vegyipar, az építőipar és a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység is. Az építőipar nyereségessége kiemelkedően, 43 százalékkal nőtt.
Az összesített üzemi/üzleti eredmények alapján 2014-ben csupán a pénzügyi szektor és a bányászat könyvelt el veszteséget, a többi iparág összesítve nyereségesen tevékenykedett.
2014-ben a magyar cégek összesített árbevételének 33 százaléka származott exportból, ami közel azonos az előző évek arányaival. Magyarországon 7 ágazat exportvezérelt, mivel az árbevétel több mint fele exportból származik. Legnagyobb arányban a gépipar exportált 2014-ben, amelyet 2013-ban még megelőzött a számítógépgyártás, mindkét ágazat árbevételének 87-88 százalékát a kivitel teszi ki. A gumitermék-gyártás, a textilipar exportárbevétele a teljes árbevételhez képest meghaladta a 60 százalékot. Szintén magas a külföldre értékesítés a pénzügyi szektorban, valamint olyan feldolgozóipari tevékenységek esetén, mint például az ékszergyártás, hangszergyártás, sportszergyártás és a fémfeldolgozás.
A társas vállalkozásoknál dolgozók száma 2014-ben 2 százalékkal nőtt, azonban idén január óta 2,18 százalékkal csökkent a versenyszférában dolgozók száma. A legtöbben a kiskereskedelemben és a logisztikában tevékenykednek, számuk szektoronként meghaladja a 200 ezret. Az 5 legnagyobb foglalkoztató között szerepel még az adminisztratív szolgáltatás, a gép- és autóipar valamint az építőipar is. Az idei első félév adatai alapján ugyanakkor a logisztikában és az építőiparban már csökkenésnek indult a foglalkoztatottak száma a 2014-es adatokhoz képest.
Ezek érdekelhetnek még
2024. November 15. 08:03, péntek | Belföld
Továbbra is kínlódik az építőipar
Az idén szeptemberben az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 8,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
2024. November 15. 08:01, péntek | Belföld
Szijjártó Péter: minden szinten folyamatos a magyar-szlovák párbeszéd az államnyelvtörvény ügyében
Minden szinten folyamatos a párbeszéd a magyar és a szlovákiai kormány között az államnyelvtörvény ügyében, a pozsonyi vezetés tagjai azonban világossá tették, hogy nem kívánják korlátozni a kisebbségi nyelvhasználatot