Városlista
2024. november 15, péntek - Albert, Lipót

Hírek

2019. December 06. 08:01, péntek | Belföld
Forrás: mti

Az IMF tovább javította a magyar gazdaság idei és jövő évi növekedési prognózisát

Az IMF tovább javította a magyar gazdaság idei és jövő évi növekedési prognózisát

Az IMF tovább javította Magyarország idei és jövő évi gazdasági bővülésére vonatkozó előrejelzését: a 2019-est 4,9 százalékra, a 2020-ast pedig 3,5 százalékra emelte a novemberben várt 4,6 és 3,3 százalékról.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) Alapokmányának IV. cikkelye alapján tett látogatás után kiadott zárónyilatkozatában azzal számol, hogy az idei folyó fizetési hiány a korábbi előrejelzésnek megfelelően a GDP 0,9 százaléka lesz, a 2020-as deficitet 0,6 százalékról 0,7 százalékra emelte.

A valutaalap egyúttal megerősítette idei és jövő évi 3,4 százalékos inflációs előrejelzését.

Az IMF honlapján közzétett dokumentum szerint az idei GDP arányos államháztartási hiány a tavalyi 70,2 százalékról idén 66,5 százalékra, jövőre 64 százalékra zsugorodik.

A IMF közleményében emlékeztet, hogy 2018-ban Magyarország Európa egyik leggyorsabban növekvő gazdasága volt, nagyrészt a belföldi kereslet bővülésének, valamint a rekord magas uniós forrásból finanszírozott befektetések hatására. A munkanélküliség új történelmi mélypontra esett, fokozva a bérnyomást.

A közlemény szerint a idei költségvetési hiánycél várhatóan teljesül a növekvő bevételeknek köszönhetően, amihez a magánfogyasztás gyors növekedése és a hatékonyabb adóbehajtás járul hozzá. Ugyanakkor a potenciál feletti kibocsátás esetén tovább romlik a strukturális elsődleges egyenleg - hívták fel a figyelmet.

A dokumentum megfogalmazása szerint a monetáris politika továbbra is alkalmazkodó, az idén tavasszal végrehajtott minimális szigorítás ellenére. Miután idén márciusban az infláció a toleranciasáv felső felébe került, az MNB mínusz 15 bázispontról mínusz 5 bázispontra csökkentette az egynapos betéti kamatlábat, miközben szerényen mérsékelte a likviditási többletet.

Az IMF elismerően említette Magyarország folyamatosan erős gazdasági teljesítményét, ami az EU átlagához képest a jövedelmek gyorsabb konvergenciájához vezetett, miközben csökkentette a gazdaság sebezhetőségét.

A gazdasági növekedést az erős belföldi fogyasztás és a beruházások segítették. Ugyanakkor a növekvő külső bizonytalanságra, a továbbra is magas államadósságra és a bruttó finanszírozási igényre tekintettel, az IMF a költségvetési konszolidáció folytatására ösztönzi Magyarországot, amivel tovább erősíthető a gazdaság ellenálló képessége, és fenntartható a növekedés.

Az IMF elégedett a kormány középtávú költségvetési célkitűzéseivel. Ez ugyanis szélesíti a rendelkezésre álló költségvetési teret, amit egy későbbi esetleges visszaesés esetén fel lehet használni.

Az IMF konkrét, növekedésbarát bevételi és kiadási intézkedéseket szorgalmaz, mint például a mentességek csökkentése, az adóalap kibővítése, az ágazati adók fokozatos felszámolását, az árukra és szolgáltatásokra fordított kiadások mérsékelt csökkentése és az általános támogatások ésszerűsítése.

Az IMF támogatja a jelenlegi monetáris politikát. Tekintettel arra, hogy a belföldi viszonyokból adódó inflációs kockázatok felfelé mutatnak, arra ösztönzik a Magyar Nemzeti Bankot (MNB), hogy legyen figyelemmel a keresleti nyomásra. Indokoltnak tartja továbbá a lakáspiac szoros figyelemmel követését.

A termelékenységhez viszonyítva gyorsan növekvő bérek, az export bővülésének a lassulása és az üzleti környezetben még tapasztalható hiányosságok is jelzik a kínálati oldali reformok élénkítésének szükségességét - írták.

Ezek érdekelhetnek még

2024. November 15. 08:03, péntek | Belföld

Továbbra is kínlódik az építőipar

Az idén szeptemberben az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 8,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. November 15. 08:01, péntek | Belföld

Szijjártó Péter: minden szinten folyamatos a magyar-szlovák párbeszéd az államnyelvtörvény ügyében

Minden szinten folyamatos a párbeszéd a magyar és a szlovákiai kormány között az államnyelvtörvény ügyében, a pozsonyi vezetés tagjai azonban világossá tették, hogy nem kívánják korlátozni a kisebbségi nyelvhasználatot