Városlista
2024. november 15, péntek - Albert, Lipót

Hírek

2015. Március 12. 12:23, csütörtök | Belföld
Forrás: onlinejogsebesz.hu

A polgárőrök jogállása

A polgárőrök jogállása

A civil szerveződés a mai társadalmunk alapját képezi, fontosságát időről időre hangsúlyozzák.

Az egyik legnagyobb ilyen társadalmi szervezet ma Magyarországon, az egyesülési jog révén fennálló Polgárőrség. Mindenki látott már, talán ismer is mindenki egyet tagjai közül, de kicsodák ők és mit tesznek értünk? Kik a polgárőrök, és mi a Polgárőrség?

Már több mint két évtizede, 1991-ben alakult az Országos Polgárőr Szövetség, mely egészen a helyi szinttől az országos szintig terjedő társadalmi szervezetrendszerrel rendelkezik, a civil önszerveződésnek köszönheti meglétét, működését és célját pedig több állami szervvel együttműködve éri el, illetve biztosítja. Megalapításának évében már több mint 200 egyesületet tömörített, mintegy tízezer taggal, ma pedig egészen megdöbbentő, hogy 2150 egyesületben 90 ezer polgárőr teljesít szolgálatot. A Polgárőrség több annál, mint amit az utca embere lát. Feladatát és az ahhoz szükséges eszközöket is a jog biztosítja. 2011-től törvényi szinten szabályozzák működésüket és több átfogó módosítást is kapott a Polgárőrség. A 2011. évi CLXV. törvény legfontosabb újdonságai hogy a polgárőr szervezetek politikai tevékenységet nem folytathatnak, működésük politikai pártoktól független. Működésüket, illetve az azzal kapcsolatos adatokat a bírósági nyilvántartásban fel kell tüntetni. Hatáskörük korlátozva lett, a közterületi járőrszolgálat, a figyelőszolgálat, valamint a jelzőőri feladatokra. Azonban kiegészítő feladatként továbbra is nevesíti a jogszabály a bűnmegelőzésben való közreműködést, a katasztrófák elleni védekezést és a helyreállítást, a baleset-megelőzését, áldozatok és közlekedés-biztonság segítését, állat-, környezet- és természetvédelem, a lakosság és javaik védelmét, az állami és az önkormányzati vagyon megóvását.

Hogyan lesz a mi városunkban, falunkban is polgárőrség, és mennyi pénzt kapnak ők ezért?

Ahhoz, hogy új egyesületet hozzunk létre lakóhelyünkön, rendelkeznünk kell a működési területükön működő illetékes megyei vagy fővárosi rendőrkapitányság által aláírt együttműködési megállapodással és az Országos Polgárőr Szövetségnek tagsági igazolásával.

Egyesület tagja az a 18. életévét betöltött, cselekvőképes és büntetlen előéletű személy lehet, aki nyilatkozatával önként vállalja a polgárőri szolgálat ellátását. A jog szempontjából legfontosabb része a polgárőr személyének azonban a polgárőr igazolvány, melynek a törvény különös jelentőséget ad azáltal, hogy a 11. § (1) bek. előírja: „a polgárőr az alap- és kiegészítő feladatokat kizárólag polgárőr igazolvány birtokában láthatja el”. A polgárőr igazolvány megszerzése tehát kulcsszerepet tölt be a minőségi polgárőrség működésében. Miért? Mert jogok és kötelességek kapcsolódnak hozzá – azaz ha nincs igazolvány, az egyesület tagja nem tudja gyakorolni, nem is gyakorolhatja ezeket a jogokat, kötelességeket.
A polgárőrök fizetést nem kapnak, juttatásban nem részesülnek munkájukért. Szervezetük azonban állami támogatásban részesül, mely a központi költségvetés része.

Mit tehet meg a polgárőr és mi történik, ha szabályt sért? Fontos megjegyezni, hogy a polgárőrség és a polgárőrök tevékenységük ellátása során hatósági jogkörrel nem rendelkeznek, kényszerítő eszközt nem alkalmazhatnak, csak a rendőrséggel együttműködve léphetnek fel. A polgárőr tevékenysége során - a gázspray kivételével - nem tarthat magánál közbiztonságra különösen veszélyes eszközt, továbbá nem viselhet lőfegyvert. Azonban gázspray-t is csak nagykorú polgárőr tarthat magánál, és kizárólag jogos védelmi helyzetben használhatja azt.

A jog szempontjából a polgárőr személyének legfontosabb része a polgárőr igazolvány, hiszen a törvény alapján a polgárőr az alap- és kiegészítő feladatokat kizárólag polgárőr igazolvány birtokában láthatja el.

A polgárőr tevékenysége során jogosult a szabálysértés, bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt a cselekmény abbahagyására felszólítani, a cselekmény folytatását megakadályozni, illetve a bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt visszatartani. Köteles azonban az elfogott személyt haladéktalanul a büntetőeljárásról szóló törvény szerint eljárni jogosult nyomozó hatóságnak átadni, ha erre nincs módja, e szervet nyomban értesíteni.

Közúti közlekedési baleset esetén a helyszínen a közlekedés zavartalanságának biztosítása érdekében a polgárőr jogosult jelzőőri feladatok ellátására. A rendőri intézkedést igénylő baleset helyszínén a polgárőr a rendőrség megérkezéséig önállóan, azt követően a rendőrség felkérésére és utasításainak megfelelően folytathatja a jelzőőri tevékenységét.

Ugyan a polgárőr csak a rendőrséggel együttműködve léphet fel, azonban az új eljárási megoldások lehetővé teszik a helyszíni felelősségre vonást, illetve tettenérés esetén a gyanúsított meghallgatása nélkül is lehetséges a határozathozatal. A polgárőri szabálysértésre pedig a törvény biztosítja a Panasz intézményét. Amennyiben a polgárőr az etikai szabályzat előírásaival ellentétes magatartást tanúsít, e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet oly módon gyakorolja, amely alkalmas arra, hogy a polgárőrség jó hírnevét sértse, bejelentési kötelezettségét elmulasztja vagy jognyilatkozatában valótlan feltételek fennállását állította, abban az esetben az Országos Polgárőr Szövetség etikai bizottsága vizsgálja a szabálysértését.

dr. Váczi Péter ügyvéd
VÁCZI ÜGYVÉDI IRODA
H-9022 Győr, Bisinger st. 2.
Tel.: +36 20 9982 753
Fax: +36 96 317 397
Web: www.vui.hu
www.onlinejogsebesz.hu

Ezek érdekelhetnek még

2024. November 15. 08:03, péntek | Belföld

Továbbra is kínlódik az építőipar

Az idén szeptemberben az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 8,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. November 15. 08:01, péntek | Belföld

Szijjártó Péter: minden szinten folyamatos a magyar-szlovák párbeszéd az államnyelvtörvény ügyében

Minden szinten folyamatos a párbeszéd a magyar és a szlovákiai kormány között az államnyelvtörvény ügyében, a pozsonyi vezetés tagjai azonban világossá tették, hogy nem kívánják korlátozni a kisebbségi nyelvhasználatot