Hírek
2017. November 26. 08:14, vasárnap |
Belföld
Forrás: mti
A gyümölcstermesztők közepes, a zöldségtermelők jó évet zártak
A gyümölcstermesztők a közepesnél valamivel jobb, a zöldségtermelők viszont jó évet zártak 2017-ben
- mondta Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeb) elnöke az MTI-nek csütörtökön, Kecskeméten.
A FruitVeb és a TÉSZ-ÉSZ zöldség- és gyümölcstermesztők évzáró szakmai konferenciáján Ledó Ferenc kiemelte: március végéig úgy tűnt, hogy a gyümölcstermesztés rekordközeli évet zárhat, de az áprilisi fagyok 25-30 százalékos kiesést okoztak, elsősorban a meggy- és almatermést sújtva. Őszi- és kajszibarackból ezzel szemben az elmúlt évekhez képest több termett. A gyümölcstermesztők nagyjából 850-900 ezer tonna gyümölcsöt szedtek le az idén, ebből a legnagyobb - 520-530 ezer tonna - az alma mennyisége volt.
Megjegyezte: az ipari meggy és alma ára lényegesen magasabb volt az idén, mint más években, és az étkezési alma ára is 15-20 százalékos emelkedést mutat. Ennek oka, hogy a fagyhullám súlyos károkat okozott Lengyelországban, Németországban és Ausztriában, valamint az észak-olaszországi területeken.
Az elnök beszélt arról is, hogy a zöldségtermesztés mindkét ágazata - egy-két növénykultúra kivételével - jobban teljesített, mint az elmúlt évben. Ez azzal magyarázható, hogy az öntözésnek köszönhetően az aszálykárok kevésbé sújtották a zöldségágazatot, és a klíma is kedvező volt. Nagyon jó minőségben sikerült betakarítani főleg a hagymaféléket és a gyökérzöldséget, így hosszabb ideig lesz a következő télen és tavasszal tárolt magyar zöldség.
Ledó Ferenc elmondta: a szabadföldi növények közül nagyon jó évet zárt a csemegekukorica, de a káposztaféléknek nem volt jó évük. A karfiol és a brokkoli nehezen viseli a klímaváltozást, így egyre nehezebb a nyári időszakban megfelelő minőségűt termelni, ráadásul egy-két kártevővel szemben szinte lehetetlen megvédeni a növényeket.
Szólt arról, hogy az idén nagyon korán jelent meg a magyar dinnye, de hiába volt jó a minőség és a hozam, hiába alakult kedvezően a fogyasztás is júliusban, az exportot ebben az időszakban a "spanyolok uralták". A Magyarországon maradt dinnye ára így jelentősen lecsökkent.
A hajtatott zöldségek esetében a megtermett mennyiség megfelelő volt, a hozamok 5-6 százalékos növekedést mutatnak, de a minőség valamennyivel elmaradt a tavalyitól.
A paprikafélék közül a TV és a hegyes jó évet zárt, a kápia - a dinnyéhez hasonló okok miatt - viszont rosszabbat, korai termésekor az exportpiacot még a jordán, a marokkói és a török paprika uralta.
Az elnök szerint a paradicsomtermelőket érte talán a legnagyobb veszteség. Hiába nőtt a hozamuk 5-6 százalékkal, ennek ellenére az árak 10-15 százalékkal alacsonyabbak maradtak. A számos beruházásnak is köszönhetően bizonyos időszakokban a belföldi piac már nem tudja felvenni a teljes paradicsom mennyiséget, viszont az exportpiacok még nem alakultak ki. Így ezek kiépítése a következő év feladata lesz - tette hozzá Ledó Ferenc.
Polai László, a Miniszterelnökség EMVA Stratégiai Tervező Osztályának vezetője a szakmai konferencián elmondta: még az idén megjelenhet egy pályázat, amely kifejezetten az energiahatékony és a megújuló energiát hasznosító technológiák elterjesztését támogatja. A mezőgazdasági és feldolgozó üzemek energiahatékonyságának javítása címet viselő felhívás keretösszege mintegy 35 milliárd forint, amiből a kertészek és állattenyésztők 30 milliárd forintra pályázathatnak. A maximális támogatási összeg a tervek szerint 500 millió - 1 milliárd forint lesz - ismertette.
Ezek érdekelhetnek még
2024. November 15. 08:03, péntek | Belföld
Továbbra is kínlódik az építőipar
Az idén szeptemberben az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 8,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
2024. November 15. 08:01, péntek | Belföld
Szijjártó Péter: minden szinten folyamatos a magyar-szlovák párbeszéd az államnyelvtörvény ügyében
Minden szinten folyamatos a párbeszéd a magyar és a szlovákiai kormány között az államnyelvtörvény ügyében, a pozsonyi vezetés tagjai azonban világossá tették, hogy nem kívánják korlátozni a kisebbségi nyelvhasználatot